.....

Mai napnak nem tudtam adni címet, hisz már nem is tudom megfogalmazni mi/mik történek velem/velünk :(
Röviden: a lombik nem sikerült, az orvos közölte velem, egy genetikai hulladék vagyok, fogadjam el hogy soha nem lesz gyermekem :( Elfogadni???? Jó lenne ha valaki azt megtanítaná velem, de ezzel max együtt lehet élni, de elfogadni soha :( Az álláspontom nem változott, nem fogom feladni!!!SOHA!! Csak már nem megyek sokáig szembe a széllel, még max egy vagy kettő próbálkozás.....és együtt élek, elviselem az elviselhetetlent :(

Sajnos ma tragikus nap volt, anyósom öngyilkosságot kisérelt meg, de KÖSZÖNÖM A JÓISTENNEK, hogy nem történt tragédia ..... Nem is leget ehhez mit írni, hisz még mindig próbálok túlélni, bár ugy érzem az erőm fogytán......
Sokan jár az agyamba talán ha a kisbabám már jönni akarna ez nem történt volna meg, vagy a sors/ a Jóisten így rendezte????
Nem tudom, talán nem is vagyok rá kiváncsi...
Most a legfontosabb anyósom, akit ugy szeretek mint az édesanyámat, meggyógyuljon, hogy ujra tudja hinni azt hogy igenis élni kell.....Túlélni. Meglátni az élet szépségét, még akkor is ha furcsa és szörnyű csavarokat állát elénk.....

Már csak egyet kérhetek a Jóistentől, elfogadom, hogy nem ad, de ne vegyen el tőlem senkit............mert így talán én is élhetek, túlélhetek.....