Merengés

Én bevallom nektek, kezdem feladni.
Belefásultam, elfáradtam, 6 éve ez tölti ki az életem, nem is éltem még,úgy érzem az egész életem csak babáért folyó küzdelmekből állt/áll.
Ha valaki bejelenti, h. kismama, akkor összeszorul a torkom és ordítani tudnék, annyira fááááááááj a hiány........
Miért ad a sors annak gyereket aki lökdösi az utcán és ordít vele és láthatóan semmi türelme a gyermekéhez. Miért ad gond nélkül az etnikumnak hatot-hetet? Vagy miért ad annak aki megfojtja és kukába dobja vagy jobb esetben kiteszi valami forgalmas épület elé? És miért nem ad nekünk, akik alig várjuk, hogy szeretetben, békében felnevelhessük, törődhessünk vele, megtanítsuk mindenre amitől szerintünk különleges emberré válhat?! Miért nem ad? Hol a probléma? Hol?

Ha tudnám az okát... Képtelen vagyok elhinni, hogy annyira szeretjük egymást és olyan jól megvagyunk (több mint 11 éve) hogy ebből a szerelemből ne szülessen gyerek. Nem lehet az, hogy én ne szülhessek a páromnak gyereket!!! Folyton az játszódik le,hogy miért nem tudjuk a szerelmünket kézzelfogható módon másoknak is megmutatni, miért nem lehet egy kisbabánk ami a mi mindenünk lenne....
A legnagyobb ajándékra várunk, aki kitöltené ezt a nagy nagy űr a lelkünkben,hogy végre anya/apa lehessünk mi is.
Az egészben még az a rossz, hogy tudatosult bennem ez csak kettőnkek fáj, a többiek igen sajnálják, de mindenkienek megy tovább az élete, mi meg ittmaradunk magunknak várva hogy talán egyszer eljön az a pillanat amit olyon nehéz kivárni.

Bennem az iszonyatos tehetetlenség tombol, egyszerűen ez egy olyan dolog amit próbálunk de nem tudunk irányítani,mert a természet nagyon erős és ő dönt.

Nekünk csak a remény és az iszonyatosan nagyon nagy akarás maradt......

"A paraszt és a csacsi
 
 Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át
 szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbálta kitalálni mit is
 tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis
 ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek
földet hányni a kútba. A szamár megértette mire készülnek, és
rémisztően üvölteni kezdett, majd nemsokára elcsendesedett. Kis idő elteltével a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy
a szamár él, és minden lapátnyi föld után valami csodálatosat művel. Lerázza magáról a földet, majd feláll a tetejére. Ahogy a paraszt és szomszédjai tovább lapátolták a földet a szamárra, ő lerázta magáról azt, és egyre feljebb lépdelt. Hamarosan mindenki ámulatára a szamár átugrott a kút peremén és boldogan elsétált!
 
 Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból
 kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden
 probléma egy újabb lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából
 van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj
 egyet feljebb."

Transzfer utáni napok

Gondoltam leírom, hogy is volt most a transzfer után:

Hétfőn megkaptam az embriókat és volt 3 nyugis napunk, majd eljött az Et+4, mikor délelőtt mentem a mosdóba dőlt belőlem a vér, iszonyúan görcsöltem , még össze is hánytam magam. 3 nospával úgy ahogy enyhült. Hívtam a dokit, nem tudta mitől lehet (elvileg nem jöhetett meg, mert az esztrofemet szedek), fekvés és szájon át kell tovább szedni az utrót...teltek a napok, a görcsök megmaradtak és a vérzés is.
Eljött az Et+8 teszt nélkül tudtam, hogy nem sikerült...mindig megérzem, és akárki akármit mond igen már ez volt a 11 beültetésem és ismerem a sikertelenséget, tudom hogy mi hogy zajlik a szervezetemben, sajnos :(
Et+9 vérzés még mindig jelen, bár a görcsök enyhültek. Egyeztettem újra a dokival és úgy döntöttünk elmegyek vérvételre Et+11kor ,mert addigra a vérből már mutatható a hcg, ha van....
Mint ahogy sejtettem eredmény 0....

Hát röviden ennyi........szörnyű volt ez a másfél hét, azt hittem mint fizikailag mint lelkileg beledöglök...ilyen szempontból örülök hogy vége......

Már csak azt kell kitalálnom, hogy hogy élem túl a rám váró hónapokat........, mert tisztába vagyok vele, hogy pl újabb karácsony vár ránk kettesben.....

(július 2 megyünk a Kaáliba, 2-3 órás élbeszegetésre (dokival+embriológussal), akkor tudom meg hogy milyen vizsgálatok hiányoznak még és ennek függvényében mondjuk ki a végét..)

Nem maradtak velem....

Újra itt, sajnos nem azokkal a hírekkel amiket szerettem volna, hanem a szokásossal, nem sikerült....
Hogy mit érzek, nem is igazán tudom elmondani, nem csak a fájdalom miatt, hanem mert olyan üres vagyok, nem értem a Jóistent miért nem szeret ennyire minket.....de azt tudom, hogy nem fogom feladni....

Mikor mondtam anyukámnak, hogy nem sikerült a következőt mondta:
"Hidd el,vár valaki Téged is az alagút végén....." 

Transzfer

Egy 8 és egy 6 sejtes kismanó a pocakban :)
2 hét és minden kiderül......

Egyszer egy gyermek megszületni készült, és így szólt az Istenhez:
"Azt beszélik..., holnap leküldesz a Földre, de hogyan fogok élni ott, hisz kicsi és védtelen vagyok?"
Isten azt válaszolta:
"A sok angyal közül kiválasztottam neked egyet, aki várni fog téged és vigyázni rád."
"De itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok.
... Erre van szükségem, hogy boldog lehessek" - mondta a gyermek.
Isten így felelt:
"Az angyalod mindennap fog énekelni neked. És érezni fogod a szeretetét, és boldog leszel."
"És hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?" - kérdezte a gyermek.
"Az könnyű! Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni" - válaszolta Isten.
A gyermek felnézett Istenre és így szólt:
"És mit fogok tenni, ha veled akarok majd beszélni?"
Isten rámosolygott a kisdedre és azt mondta:
"Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet, és megtanít imádkozni."
A gyermek kissé szomorúan folytatta:
"Úgy hallottam, hogy a Földön rossz emberek is vannak. Ki fog engem megvédeni tőlük?
Az Isten megölelte a gyermeket és azt válaszolta:
"Az angyalod óvni fog téged akkor is, ha az az élete kockáztatásával jár."
A gyermek elszontyolodva nézett maga elé és így szólt:
"De mindig bánatos leszek, mert nem láthatlak téged."
Isten ismét megölelte a gyermeket:
"Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek."
Ekkor, bár nagy békesség volt a Mennyben, már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve kérdezte:
"Istenem, ha most mennem kell, kérlek, áruld el nekem az angyalom nevét!"
És ekkor Isten így válaszolt:
"Az angyalod neve nem fontos. Egyszerűen így fogod hívni: Édesanya!"

 

Remélem készülődnek ......hisz jobbat ugyse tudok, csak hinni és bízni :)

Icipici, azaz hatalmas csalódás.......

Tegnap megvolt a punkció, 9 szépséges petesejt lett, nagy volt a boldogság egészen ma reggelig.....
Összesen 2 kicsi embriónk van....
Tudom, tudom, de akkor is....Lehet túl sokat vártam.........Hétfőn beülti.....

Nagyon csalódott vagyok :(((

Izgulás.....

Holnap punkció....imádkozzatok értünk .......nagyon félünk, izgulunk, de mégis bízunk :)

Kaáliban jártunk 4.

Tegnap ujra voltuk a Kaáliba.

Mostmár ugye megy a stimu, de még picik a tüszők, így megy tovább a gonal és a merional, kedden ujabb uh, leszívás kb jövőhét vége :) Izgulunk rendesen....

Tegnaptól hivatalosan is Krizsa dr betege lettem :) Örülök nagyon, uj színt visz az életembe, nagyon bírtam eddig is, most meg még jobban :DDDD
Mikor vizsgált uh, mondtam neki hogy én már többet nem hiszem hogy jövök, meguntam....Erre rámnéz és azt mondja beszélnünk kell "mint férfi a férfival", mert tőle biztos nem szabadulok!
Megigérte hogy lehozza a csillagokat is ha ez kell a mostani próbálkozásunkhoz, de ha mégse ez lesz a nyerő, akkor mielőtt bármit is kimondanámk beszélünk, julius 2.-án szó szerint idézve "két órás kemény menetbe"

Közben diétára fogott: tejcukor és gluténmentes diéta (már nincs idő az allergiatesztekre, így ezeket emiatt be kell tartanom, mert lehet itt is bibi), heti 3szor 30 perc edzés....valamint D vitamint kell szednem.

Hát egyenlőre ennyi, félve, retegve, de borzasztóan kiváncsiam várom a folytatást

Végre itthon :)

Jól eltűntem :) Nagyon egyszerű elfelejtettem a kódomat, meg nem volt net .....
De újra itt.
Robi végre ujra itthon, elmondhatatlan boldogság, minden olyan lényegtelen lett és már semmi sem számít csak hogy ujra együtt :)
( a multkori "beszélgetést" is sikerült tisztázni, természetesen egyikünk sem arra gondolt, amit a másik írni/ mondani akart.......)