Mama

Tegnap volt Mama névnapja, sajnos már csak volt, mert lassan 2 éve meghalt..
A mai napig úgy fáj...
Valahogy én mindig úgy gondoltam, hogy a Mamákkal- Anyákkal nem történhet semmi, mert akkor ki vigyáz ránk, hisz Őnekik az a legfontosabb hogy nekünk jó legyen, de így nagyon nem jó!Mama mindig azt mondogatta halála előtt, hogy egyszer át kell esni ezen a dolgon (mármint a halálon) neki is, meg nekem is. Azt mondta, hogy még mindenki kibirta...Hát igen...
Azt szokták mondani, hogy ahol elvesz a Jóisten oda ad is, hát ránk ez sem igaz, abban az évben (2010), mikor mama meghalt 7 temetésen voltam (de egy sem távoli), már néha azt mondtam, nem kell hogy adjon, csak már ne vegyen el senkit sem tőlem :(
A bibliában Sirák könyvében az van, hogy a halottat meg kell siratni, meg kell gyászolni, és utána elengedni, mert a gyász megbetegít, és csak magunknak ártunk vele, neki már nem segítünk. Meg azt is mondják, hogy aki után sokat siratnak, annak nagyon rossz odaát
Bárhogy is van, nekem nagyon hiányzik és nagyon nagyon szeretem és remélem már nem fáj semmije se és boldog...
http://youtu.be/Xr2dMOZRZWA

Közben azon kapom magam, hogy újra merek álmodni, nagyokat álmodni:) Az életről, születésről: Milyen lesz a kisbabám, milyen lesz az első találkozás (bárhogy is lesz), milyen lesz a Mi közös kis életünk...
Ez boldogsággal tölt el, mert már nem félek a szavakat kimondani, hogy anya leszek....

"Nem az az erős, aki sohasem bukik el.Az az erős, aki mindig fel tud állni" :)