Irigység vagy vágyakozás

Sokszor megkapja az ember, ha esetleg negatív véleménnyel van egy terhességről, hogy na pont ő beszél, biztos írigy, megkeseredett, savanyú a szőlő.....
Pedig ez sajnos nem ilyen egyszerű:(
Én soha nem voltam más babájára, terhességére irigy, mert saját babát szeretnék, és kizárólag csak Robitól.
Az érzés az ami irigységet szül, én erre vagyok irigy vagy inkább ugy írnám erre vágyok.
Nem tudom milyen lehet az, amikor valaki egy jó szeretkezés után, semmi izgalommal várja hogy megjöjjön és hopp, csak nem jön, izgatottan vesz egy tesztet és kétcsíkos...Milyen lehet közölni a pároddal, milyen lehet az első UH, és még sorolhatnám.
Nekünk meddőknek, marad a kudarc és az A, B, C terv..., mert mindig fel kell állni, mert az élet megy tovább.
Ha mindez nem lenne elég, itt vagyok én, aki már nem azon gondolkodik, hogy milyen lesz, ha végre sikerül, hanem hogy hogy élem le az életem ezek az érzések nélkül, mikor lesz az amikor már nem lehet tovább menni, mert fizikai, lelki és nem utolsó sorban anyagi gátjai vannak és nem tudsz választani, mert az élet nem engedi....

Közben azért csak előjönnek azok a kérdések, hogy én ennyire rossz vagyok, miért büntet így az élet, miért külömb más, akinek azonnal ad gyermeket. Sokszor mondják egy kisbaba érzi, hogy hova kell születni, hát ezt kétlem (elég ehhez csak a híradót nézni....), de (és ezt nem bántó szándékkal írom) aki nem járt hasonló cipőben, soha de soha nem tudja meg milyen érzés, milyen hullámvasút ez az egész, :(

Ugyhogy mindenki döntse el maga, hogy irigy vagyok, vagy csak az álmomat kergetem...